|
9.fejezet - A szerelem erejével
2007.04.20. 14:32
9. Rész: A szerelem erejével
Este megérkezett Koenma és a kis csapat már indulásra készen állt. A lányok ott maradtak Ai-val. Az ajtóban a szerelmesek elbúcsúztak. Keyko jól meg szorongatta Yusukét és ráparancsolt, hogy vigyázzon magára vagy ő maga nyuvassza ki. Kuwabara kapott Yukinától egy szerencse puszit, amitől úgy felpörgött, hogy csak táncikált össze-vissza. Kurama gyengéden magához ölelte a Ai-t és a fülébe suttogott.
- Ne aggódj nem lesz semmi bajom.
- Vigyázz magadra… szeretlek
- Én is szeretlek.
Megcsókolták egymást, majd a srácok útnak indultak. A lányok bevonultak a nappaliba és beszélgetéssel próbálták magukat nyugtatni.
Hamarosan megérkeztek a szigetre. Már a parton szörnyek serege fogadta őket, de könnyűszerrel elintézték őket. Tovább haladtak majd egy gonoszan dörgő hang állította meg őket.
- Ne üssétek bele az orrotokat, vagy nagyon megbánjátok.
Yusuke azonnal felkapta a vizet és már vissza is ordibált az ismeretlennek.
- Na ne röhögtess. Hamarabb elintézünk, minthogy…
Még be sem tudta fejezni a mondatot, mert a hang gazdája gúnyosan felnevetett.
- Még hogy ti engem? Ez az utolsó szavatok?
- Ez.
- Akkor jó. Várlak a palotámban, de jobb, ha siettek, mert van ott 3 szép lány, akik majd meghalnak, hogy lássanak titeket.
- mi???????????
A fiúk hirtelen lesápadtak és a szívük is megállt egy pillanatra, de ekkor a hang eltűnt és ők meglátták a távolban az emlegetett palota tetejét.
- Ez a szemét elrabolta a lányokat?
- Úgy tűnik. Jobb lesz, ha sietünk.
…
Alig mentek el a fiúk Ai-nak rossz érzése támadt. Egyszer csak fekete gomolygó köd kúszott be a szobába.
- Mi ez a…
Többet nem tudott mondani, mert elsötétedett előtte a világ. Mind a hárman elájultak…
A palotához vezető úton senki sem akadályozta őket. Idegesek voltak, de remélték hogy csak blöffölt a hang tulajdonosa. Mikor beléptek a hatalmas kapun, egy óriási teremben találták magukat. A remény szertefoszlott. Velük szemben láncokkal voltak a lányon a falhoz szögezve. Yukina és Ai még mindig el voltak ájulva. Ahogy Keyko meglátta Yusukét kiáltani próbált, de nem jött ki hang a torkán. A fájdalom, amit az egész testében érzett, nem engedte. Hirtelen szörnyek tömkelege állt a lányok és a fiúk közé. Yukina is magához tért végre, de ő sem tudott megszólalni, csak egy halk nyögést hallatott, ezzel is jelezve, hogy fájdalmai vannak.
- Te szemét, ezért nagyon megfizetsz.
Yusukéék támadásba lendültek a harag hatalmas erőt adott nekik, egymás után kaszabolták le a démonokat. De azok csak nem fogytak el, egyre csak jöttek és támadtak. A kis csapat már kezdett fáradni és ezért be is kaptak néhány igen nagy ütést. Ai pont akkor tért magához, amikor Kurama a földre került. A fiú elég súlyos sérülést szedett össze. A lány meglátta a földön fekvő kedvesét és halkan, szinte suttogva maga elé lehelte:
- Kurama
Minden tekintet most Ai-ra szegeződött. Ő volt az egyetlen, aki még tudott beszélni, pedig őt is kínozták a fájdalmak. Egyszer csak felcsengett az ismerős gonosz hangja.
- Kész csoda hogy még meg tudsz szólalni. Majd én teszek róla, hogy ne tudj itt pattogni.
Ekkor a láncokon energia futott végig, ahogy a lány testéhez értek elkezdett szikrázni. Ai meg sem tudott nyikkanni a fájdalomtól. A karjain és a lábain vércsíkok indultak el. Ekkor előlépett a sötétből egy alak. Ő volt a bandavezér. Embernek nézett ki, csak hatalmas termetű volt és hatalmas fekete karmok nőttek ki ujjai helyén. Kurama szívét elöntötte a félelem és a harag. Átváltozott dámon-rókává és a többiekkel együtt nekiesett a démonnak. Egy nagy rakás szörnyön verekedték át magukat, mire elérték. Mindenki bevetette a legnagyobb fegyverét, de az hasztalannak bizonyult. Újra a földön voltak. Ai könnyes szemmel nézett fel. A fiúk feltápászkodtak, majd újra támadásba lendültek, de most még hamarabb a padlóra kényszerültek. A démon megunta a harcot és lecsapni készült Kuramára. A fiú még épp félre tudott ugrani, de komolyan megsérült. A gonosz újra támadni akart. Ezt Ai is látta és valami elpattant benne. Iszonyatos düh uralkodott el rajta és fejében érdekes emlékképek jelentek meg. Először nem értette, mi történik vele, majd minden világos lett.
- ELÉG!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A teste megfeszült és letépte a láncait, majd térddel a földre zuhant…
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
