2. Rész: Édes titok

Hiei gyengéden felemelte Kiri állát, majd elmerült a lány csillogó fekete szemeiben. Mindkettőjükben egyre magasabbra csapott a vágy tüze és egyre jobban kívánták a másikat. Érezni akarták kedvesük minden apró porcikáját, finom illatát, bizsergető érintését. Egyre csak néztek egymás szemébe, majd ajkaik közeledni kezdtek. Csókjaik egyre hevesebbek lettel, majd Hiei gyengéden hanyatt döntötte Kirit a puha prémszőnyegen. Ajkaik egy pillanatra eltávolodtak egymástól, míg megszabadultak felsőiktől, majd újra vágyakozva keresték egymás édes csókjait. Nyelveik érzéki táncot jártak egyre fokozva bennük a szenvedélyt, majd Hiei újra megszakította ajkaik csodás ölelkezését és a lány nyakához kalandozott át. Nyelvével végigsimította a selymes bőrt, mire Kiri megborzongott és elégedetten felsóhajtott. A démon elidőzött itt egy darabig, majd elindult, hogy újra felfedezze a szeretett nő csodálatos testét. Puha csókot lehelt még a lány nyakára, majd ajkait végigjártatta a kulcscsontján és vállán. Kiri légzése egyre gyorsult és a szíve is vadabbul kezdett verni, ahogy Hiei közeledett feszes mellei felé. A fiú eljátszadozott a már kemény mellbimbókkal. Nyelvével körözött rajuk, szívogatta őket, majd gyengéden ráharapott. A lány ettől sikkantott egyet és visszarántotta ajkaihoz szerelmét, hogy csókjaival még jobban feltüzelje őt…
Hiei újra visszatért Kiri testének kényeztetéséhez. Lentebb csúszott és lehúzta a lány szoknyáját és fehérneműjét, majd széttárta combjait. Édes mosollyal az arcán csókolta végig a combok tövét és tovább haladt legérzékenyebb pontja felé. Nyelve pajkos táncot járt Kiri csiklóján, majd egyik ujját behelyezte hüvelyébe. A lány egyre hevesebben kapkodott levegő után és beletúrt szerelme dús fekete hajába. Hiei mosolyogva nyugtázta, hogy kedvese mennyire élvezi azt, amit csinál, de már nem sokáig tudta türtőztetni magát. Ezt Kiri is megérezte, és újra ajkaihoz húzta a fiút, miközben keze és lábai segítségével megszabadította őt maradék ruháitól. Egész testük megdermedt egy pillanatra, míg egymás kipirult arcát fürkészték, majd Hiei határozottan, mégis gyengéden beléhatolt. Kiri szenvedélyesen felnyögött és lehunyta szemeit. A démon lassan mozgott eleinte de a tempó egyre hevesebb ütemet diktált…
Hiei egy pillanatra újra lelassított, Kiri füléhez hajolt, ott lehelte ki remegő szavait.
- Kérlek… nyisd ki a szemed…
Alig egy pillanattal később, már újra egymás tekintetébe merültek. Az apró mécsesek lángja ott táncolt szemeikben, különleges ragyogást kölcsönözve nekik. Lelkükbe elmondhatatlan boldogság költözött, feledtetve minden gondjukat. Most csupán ők ketten léteztek és más már nem is számított…
A tempó egyre fokozódott és nyögéseik is egyre erősödtek, míg végül mindkettőjük teste megfeszült, majd átjárta őket a remegés és a mennyekig repültek.
Hiei fáradtan dőlt rá Kirire, arcát a lány nyakába fúrva. Így feküdtek, míg légzésük lassan visszaállt a megszokottra. A démon óvatosan kicsusszant szerelméből, majd apró csókot nyomva a lány ajkaira, szinte szájába suttogta el szavait.
- SZERETLEK… nagyon nagyon szeretlek…
Válaszként egy hatalmas ölelést, forró csókot és halk, kissé még remegő szavakat kapott.
- Én is szeretlek… nagyon nagyon…
Hiei a hátára fordult, Kiri pedig mellkasára hajtotta fejét. Hallgatta lehunyt szemekkel a fiú szívverését és arra gondolt, bárcsak örökké így maradhatnának, hisz édes titkukat itt nem láthatja meg senki és ők végre boldogok lehetnek… EGYÜTT…