11. Fejezet: Hiei �sszeomlik

Egy gyermeki kacaj… egy gy�ny�r� ez�sthaj� n� mosolya, kinek csod�s fekete szemei is mintha nevetn�nek…. Azok a szemek r� n�znek, h�vj�k �t… karjai sz�tt�rva v�rja az �lel�st… de az �v� karok nem �rkeznek meg…
Hirtelen egy v�r�s szemp�r ny�lik fel a s�t�tben. Homlok�n hideg verejt�k csorog v�gig. Ez is azon ritka napok egyike, mikor Hieit elnyomj�k �lmai. Ekkor mindig a lehets�ges j�v�j�t l�tja maga el�tt, ami m�r sosem fog bek�vetkezni. N�ha m�g lehet hallani, mikor ilyenkor zokog�sa t�lti meg a barlangot, ahonnan k�ptelen volt elszakadni… igen Hiei az egykori nagy �s kegyetlen harcos s�r. Meg�zlelte az �let sz�ps�gei. Kit�rta a sz�v�t. Megtudta, milyen igaz�n boldognak lenni �s sz�vb�l szeretni. Majd mindent elvesztett. Ilyen f�jdalmat m�g sosem �rzett, bel�lr�l t�pte szaggatta eg�sz test�t �s lelk�t. K�ptelen volt tov�bb l�pni… saj�t kez�vel kellet kioltania annak az �let�t, akit annyira szeretett… gyermek�t is elvett�k t�le… m�r semmilye sem volt…
Eltelt majd 14 �v �s � nem tudta m�ltj�t megem�szteni. Az�ta szinte senkivel nem besz�lt, elz�rk�zott a vil�gt�l…