1.fejezet-Gyertyák lángjában
2007.06.07. 14:52
Sötét este borul Tokyora.A fák lombos ágait tépázza a vad szél.A Musasi folyó partján áll egy elhagyatott raktárépület.Benne borzalmas dolgok történnek.Száz gyertya ég körbe.Viaszuk lassan folyik és cseppen le a földre.Apró lángfejeik hulláma mögött egy kihűlt test fekszik.Egy már hullamerev és hófehér test , melyre már a vér is ráfagyott.Körüllötte véréből formált jelek és alakjatok ,s valami olvashatatlan írás.A hullától véres lábnyomok indulnak el ,s a szíve lassan végleg eltávolodik tőle amint gyilkosa eltűnik a sötét és félelmetes éjszakában.Mert a halott valóban szívtelen.Az éltető szívét kitépték mellkasából.Közben a gyertyák csak égnek és égnek , folyó forró viaszuk lefolyik a testre és kemény páncélba takarja. Reggel Yusuke vidáman fütyörészve ment az iskola felé.Habár esze ágában sem volt bemenni tanulni.Csak éppen nagyon jókat lehet szundikálni az iskola tetején.Jó szellős hely ahol nagyon szépeket lehet álmodni. -Na itt meg mi történt?!-figyel fel a fiú a folyóparti épületre ahol rendőrök és nagy tömeg áll.Ahogyan jobban szemügyre veszi a környéket meglátja Keikot is. -Keiko!-kiabál neki. -Yusuke!Yusuke gyere gyorsan.Meggyilkoltak valakit.-hadarja idegesen a lány. -Már megint? -Igen.Ez már az ötödik eset ,hogy ilyen módon végeznek az áldozattal.-s ekkor kijöttek a hullaszállítósok.Egy nagy hordágyon vitték a hullát ,fekete lepellel letakarva.Az áldozat keze kilógott a takaró alól.Rá volt száradva a viasz és kőkemény volt.Alatta a bőrön még látszottak a lila foltok és a ráfolyt vércsíkok. -Ez szörnyő! -Úr isten. -Mi lesz ha újabb áldozatot keres?! -Jajj én elköltözök. -Kapják már el azt aki ilyet tesz! -Mi van ha én leszek a következő. -Szegényke. -Azt hallottam fiatal volt.Keveset élt még . - hangzott a tömeg zúgó hangja. Mindenki pánikba volt esve.Ez volt az ötödik eset a legelső támadás óta.Mindig ugyan úgy végeztek az áldozattal és ez a rendszeresség még jobban megrémisztette az embereket.Ahogy az is ,hogy minden szerda reggel találtak rá a tetemre és a szíve mindig hiányzott. -Gyere Keiko!Menjünk.-azzal elindultak az iskola felé. -Szörnyű ami történt ,igaz?! -Hmmm.-hümmögött rá egyet Yusuke.- Keiko. -Tessék? -Vigyázz magadra. Ez a bolond mindenkit legyilkolászik. Nem szeretném ha bajod esne. Este ne menj sehová. Az ilyenek általában olyankor csapnak le áldozataikra.-monda hűvösen Yusuke ,s Keiko belepirult. -Féltesz?-kérdezte. -Félteni ?!Haha dehogy. Csak úgy mondtam. Már régóta ismerlek és nem lenne túl jó ha kinyiffantana egy őrült. -Ahha.-mondta Keiko.-Viszont azt nem értem ,hogy mire kell a gyilkosnak a szív. -Talán gyűjti őket. Vagy valamilyen szekta tagja. Vagy fel akarja áldozni a szívet. Esetleg az áldozatot áldozza fel úgy ,hogy kitépi szívét. Vagy csak turmikszot akar belőle készíteni. -Fujj Yusuke! De gusztustalan vagy.- kiálltott rá Keiko. -Nem én vagyok gusztustalan. Lehet ,hogy ez az igazság. -Na persze te dilis.-ekkor meghallották a csengő hangját. -Jajj ne elkéstem. -kiálltotta idegesen Keiko majd rohanni kezdett osztálya felé.Yusuke csak nyugodtan ácsorgatt , majd komótosan elindult de nem osztályába hanem a tetőre. Közben Kurama iskolájában is értesültek az újabb gyilkosságról. -Én láttam amikor kihozták az újabb áldozatot.A Musasi folyónál van az a raktárépület.Tudjátok melyik?Az az elhagyatott ahova a halat hozták a horgászok mielőtt csődbe ment.Az épületet ott hagyták és senki sem mert odamenni mert olyan félelmetes.Nos már nem olyan üres.Lehet ,hogy a gyilkosnak az a szentélye.-magyarázta teljes beleéléssel egy lány. -Én is láttam azt a helyet.Tényleg félelmetes.-mondta egy másik ,borzongó lány. -És most még félelmetesebb.Azt mondták odabent minden csupa vér .És tele van rakva gyertyákkal. -A gyilkos valami őrült lehet.Nem komplett aki ilyeneket csinál. -És nem simán megöli az áldozatait.Kitépi a szívüket és leönti őket viasszal.-miközben az osztályokban ez a téma megbeszélése ment , Kurama a padjánban ülve olvasott egy könyvet. -Vajon ez a gyilkos egy ember vagy lehet ,hogy démon?-gondolta magában. Éppen ekkor futott be az osztályba egy lány. -Kurama!-örült meg amikor meglátta. -Szia! Visszahoztam a könyvet amit tegnap elkértem. -és átnyújtott egy vaskos könyvet. -Máris elolvastad?-kérdezte döbenten Kurama. -Igen.Nagyon érdekes volt és így könnyen és gyorsan ment a kiolvasása.És mégegyszer köszönöm.-mondta és saját padjához sétált.A tanár belépett az osztályba.A diákok a nagy beszélgetés közepette észre sem vették.A tanár megigazította szemüvegét és megköszörülte a torkát. -Gyerekek!-erre mindenki riadtan a helyére pattant.-Jól tudom ,hogy mennyire érdeklődtök a nem rég elkezdődött brutális gyilkossági sorozat iránt.Ám az életnek mennie kell tovább és a tanóráknak folynia kell.Egyszóval remélem oda tudtok figyelni az órámra.-elővette könyveit és megkezdte a tanítást. Kurama kinézett az ablakon.Sütött a nap és nagyon meleg is volt.Tiszta szép és idili volt minden , ha valaki nem tudta mik is történnek itt.Habár minden csodásnak tűnt a város relytekében szörnyű dolgok történnek.
|