Kurama feltápászkodott a földről.
-Egyébként meg mi volt este?Félsz a sötéttől vagy esetleg a vihartól?
-Dehogy!Csak unatkoztam egyedül.Már 2 éve mindig egyedül alszok.És most olyan jól esett hallani egy ember szívdobogását.Könnyen el lehet aludni.Na de most.. irány a nyama!!-és vidáman ugrott be a konyhába.
-Mit kérsz?
-Palacsintát.
-Palacsintát?
-Palacsintát.
-Palacsintát..ahha
-Igen palacsintát.
-És milyet?
-Ööö....Azt nem tudom.
-Mindegy majd csinálok több fajtát.
-Addig elmegyek és lezuhizok.
-Tőlem.
Ai már futott is a fürdő felé.
-Hamar megismerte a környéket.Még a rejtett gumicukrom is megtalálta.Huhh...
-Tamm..tadammm.taaam..-dúdolászott Ai vígan.Lekapkodta magáról a ruhákat és bepattant a fürdőkádba.Megersztette a vizet.A zuhanyrózsából kiáramló víz csillogva kúszott végig testén.Vékony nádszál alakja elég kislányos és fejletle volt.
Kurama elkészült a palacsintával.Eszébe jutott ,hogy nincsen a fürdőszobában törülköző.Gyorsan keresett egyet és már indult is be.A szokott gyorsasággal nyitotta ki az ajtót és csak utánna jutott eszébe ,hogy ezt nem kellett volna.
-Kjááááááááááááááááááááááááááááááááááá!!!!!!!!-kiálltott fel Ai és magárarántotta a függönyt.Kurama az ilyedtségtől hátraesett és bevágta a fejét.
-Héé Kurama jól vagy,
-Jól vagyok.És ezer-ezer bocs.Megszokás.Csak törülközőt hoztam neked.-gyorsan lerakta a mosógépre és ki is viharzott.Arca vörös volt.A látványtól és a zavartségtól is.Ai még mindig csak állt.Pirult arca nézte a földet,miközben hátára még mindig zúdult a víz.
Hamarosan elzárta a csapot és kijött a fürdőből.Kurama szótlanul evett a konyhában.Ai is leült és némán reggeliztek.
-Én..
-Én..-szólaltak meg egyszerre.
-Én sajnálom.
-Semmi gond.-és újra a szokásos mosoly ült ki Ai arcára.
-Te sose vagy szomorú?Sose sírsz?
-Lehet ,hogy szomorú vagyok és sírnék is de ... de azzal csak másokat untatnék.Így sose szomorkodok és sose sírok.
-Érdekes.Igazad is van meg nem is.-erre Ai felkapta a fejét.
-Tudod ha soha senkinek nem mondod el mi bánt akkor senki sem ,fog a közeledbe férkőzni és sose tudsz majd bízni az emberekben vagy akár a démonokban.
-Hmm... látszik ,hogy te vagy Youko Kurama.Bölcs és fennséges.
-Köszönöm,de nem vagyok fennséges.Sőt,...
-Mire érted ezt?
-Én nagyon is bűnös és erkölcstelen lény vagyok.Ebben az új testben próbálom jóvá tenni a múltat.
-Tőlem tegyél jóvá amit akarsz.De most csináljunk valamit.Unatkozom!
-Találkoznom kell Yusukéékkal.Egy fél óra múlva.
-Okéé!Akkor mire várunk ?!Indulás.Szedd a lábad.
-Várj még át sem öltöztem.
-Akkor siess!
-Khöm.Át kell öltöznöm!!
-És?
-És?-Kurama kezdett elpirulni.-Nem mennél addig be az egyii szobába?
-Ja értem.-és be is száguldott a hálószobába.Kurama nekiállt öltözni.Hirtelen abbahagyta és hátrasandított.
-Ai .... hidd el lesz még alkalmad látni engem.
-Én nem azt akartam!Csak véletlenül kinéztem ,hogy készen vagy-e.
-Hehe te kis hamis.Oké kész vagyok.Mehetünk!-Ai kirohant a szobából kézenfogta Kuramát és futottak is.Kurama gyorsan még futtába bezárta az ajtót aztán mint a szélvész ráncigálta Ai maga után.