4.fejezet-Hely egy csillagnak
2007.06.10. 10:16
Miután Ai megkapta fagyiját ,gyors léptekkel indultak Genkai birtokára.Már a hosszú lépcsőknél voltak . -Ezen fel kell mennünk? -Igen.-és Kurama indult is.Ainak nem akaródzott a lépcsőzés de ha nem megy Kurama itt hagyja a végén.A félénél Ai megállt. -Kúúúúraaaamaaaa! -Mi az? -Elfáradtam.Vigyél a hátadon! -Ez most ugye csak vicc?-de rögtön rá is jött ez egyáltalán nem vicc. Kis szenvedés után felértek.Kurama már látta a feléje száguldó dühös Yusukét. -Te..te...teeee ... -dühöngte.-Te meg mit képzelsz magadról?!Csak úgy megvárakoztatsz minket miközben ezzel a kölyökkel enyelegsz?Egyáltalán hol szedted össze?-de mielőtt Kurama tudott volna valamit mondani ,és mielőtt Yusuke folytatta volna a dühöngést , Ai lepattant Kurama hátáról és behúzott Yusukének egy hatalmasat. -Először is nem vagyok kutya ,hogy csak úgy összeszedjenek.Másodszor vigyázz miket mondasz mert kibelezlek haver.-Yusuke azonnal felpattant. -A kislány megtalálta Yusukével a közös hangot.-nevetett fel Botan.Majd Keikóék is nevetni kezdtek. -Haver?!Te mit képzelsz magadról taknyos.-üvöltötte Yusuke. -Yusuke ,....majdnem annyi idős mint te.-köhintett Kurama. -Ez ?Ez a törpe?-de Ai újra behúzott neki. -Aú kölyök ez fájt. -Te akartad.De ezek után lebonyolíthatnánk a bemutatkozást is. -Tőlem. -A nevem Ai Myoushin.Kurama régi társának a lánya vagyok és most Kuramánál lakok. -Kurama ,... te ugye.. tudod...-és Kuwabara furcsa arckifejezéssel nézet Kuramára. -Mi van? -Ne értetlenkedj már.Arra érti ,hogy keféled-e.-mondta Yusuke -Tessék???-Kurama teljsen elsápadt ennek hallatán. -Grrrrrrrrrrr.-Yusuke és Kuwabara is kapott egy-egy nagy pofánvágást.Kivételesen nem Aitól hanem Seriju-tól és Keikótól. -Mégegy ilyen és azt is megbánod öcskös ,hogy megszülettél.-ordítozta a haragos nővér. -Hömm..-forgott körbe Kurama -Mi az? -Hol van Ai?-de erre hamar kapott is választ.Hiei zuhant le a fáról. -Te kis ördögfajzat!!Ezt még megkeserülöd. -Nyugi Hiei!Mi történt?-fogta le Kurama és Yusuke. -Az a csaj megdobott egy kővel pedig pont akkor szunyókáltam el. -Ai.Itt szabály ,természetesen csak ha életben akarsz maradni ,hogy Hieit nem idegesíted.-mondta Yusuke majd Ai mellé ugrott és vállára tette a kezét.-Üdv a csapatban kisegér. -Mi?-Ai döbbenten nézett a fiúra,majd a körülöttük állókra.A lányok kedvsen rámosolyogtak, Hiei mogorván megrázta a fejét,Kuwi pedig vidám vigyorral a képén ácsorgott. Végül Koenma előlépett és elmondta legújabb feladatukat.Az Alvilág és az Emberi világ között gonosz lények ingáznak és sorban szedik áldozataikat.Yusukéék feladata ,hogy kiderítsék kik is ezek és mi a céljuk.Minden bizonnyal komoly lesz a feladat ,mert a démonokra még a SZEM kommandó sem talált rá. Már hanyatlott le a nap.Narancssárga fátylat borított a tájra.Ai kint ült a ház előtti terasz deszkás padlóján.Onnan be lehetett látni mindent.A közeli tavat ,az erdőt és a nagy rétet . -Olyan szép..-gondolta Ai- Olyan szép itt minden.Mintha nem is létezne baj,bánat és gonoszság.-a narancsszín sugarak lassan lebuktak a hegyek mögött és helyüket sötétkékes fátyol vette át.Ai egyre és egyre fáradtabb lett.Lassan lecsukódtak szemei és elaludt. Kuramáék csak most értek vissza a kissé távol eső bolttól. -Milyen furcsa.Nem hallom Ai kiabálását.-átmentek a ház másik oldalára.Ott feküdt egyenletesen szuszogva Ai.Mellette Genkai ült és dúdolt valami altatószerűséget ,közben Ai torzonborz fejecskéjét simogatta. -Jéé Genkai anyó !Nem is tudtam ,hogy ilyen oldalad is van.-mondta Yusuke nagyon hangosan. -Csitt!-szisszent fel Genkai. -A végén még felébreszted.-suttogta Kurama ellágyult arccal.Ai most tényleg olyan volt mint egy kis tündér.Mikor aludt eltűnt belőle a buzgó élet és csintalan rosszcsontság.Csak az igazi érintetlen valója maradt meg amit kezelhetetlensége mögé rejt.Mert apja mindigis szidta :-Nem kaphatod meg jutalomként az életet ha nem vagy képes megragadni két kézzel.Hidd el aki kedves és bájos ,aki törődik másokkal az sosem marad életben.-mindig ez csengett fülében ha látott valakit akinek szüksége lett volna segítségre.Hamarosan megértette Youra életfilozofáját.De gyermeteg vágyai ugyan azok voltak és talán még jobban vágyott a szeretetre mint bárki más. Az ég már korom fekete lett.Ezernyi csillag ragyogott mint távoli lámpások.Kurama kint ült Ai mellett.Hozott egy jó meleg takarót és betakarta Ait.Majd letelepedett mellé és a lány fejét ölébe rakta. -Milyen szép ez az este.Vajon te is így látod öreg barátom?Youra ,...te vén csavargó.-suttogta -Apa már lát. -Mi?-nézett Aira Kurama. -Apa már lát mindent.Ott ragyog fent.-Kurama szemei könnybe lábadtak. -És ott a te helyed.-kezét kidugta a takaró alól és az égre mutatott.Az ujja nyomán Kurama meglátott az égen egy üres lyukat.Ott nem ragyogott csillag. -Az igazán nagy teremtmények oda kerülnek.-suttogta. -Youra ... meghalt?-kérdezte remegő hangon Kurama. -Igen.1 éve. -Miért nem mondtad el? -Mert nem bíztam benned.Azt hittem ha elmondom akkor kidobsz.Mert Youra már nincs és nem tud bosszút állni rajtad. -Ostobaság.Sosem dobnálak ki. -Youko megölt volna. -Ő se......-és alakja ilágítani kezdett.Szemei aranyban ragyogtak ,haja ezüstösen omlott nyakába. -Tudod mi a közös bennünk? -Mi? -Mind a ketten tolvajok vagyunk. -Hö????? -A szemünket a csillagoktól loptuk.
|